A Berettyó–Körös vidéken található Bihari-sík Tájvédelmi Körzetben a mezőgazdasági területek, időszakos vízállások, kisebb erdőfoltok mellett, löszpusztagyepeken, szikes pusztákon haladunk át, és hosszan követjük a Bihari-síkság fő folyóját, a Berettyót.

2 / 4

Fotó: Tassy Márk

Az időszakos vízállások mellett a mesterséges tavak is sok madarat vonzanak. Ezek közé tartozik a nádasban gazdag Belec-víztározó, amely 2020 óta része az Alföldi Kéktúrának, és ahonnan egy madármegfigyelő toronyból lehet kémlelni a madarakat.

A kéktúra beleci bélyegzőhelye

3 / 4

Fotó: MTSZ

A bihari remete és a bakonszegi diszkoszvető

A tájvédelmi körzetben 33 Hajdú-Bihar megyei település található, a kéktúrázók jó néhányat megismerhetnek ezek közül. Például a kis Berettyó-parti falut, Bakonszeget, ahol a felvilágosodás nagy alakja Bessenyei György életének utolsó 26 évét töltötte. Bessenyei 1765-től Bécsben, Mária Terézia nemesi testőrségébe nyolc éven át szolgálta a királynőt. Ez alatt az idő alatt ébredt rá saját műveletlenségére és hazája kulturális elmaradottságára. Ettől kezdve folyamatosan tanult és tenni akart az ország kulturális felemelkedéséért.

A Bessenyei-emlékház Bakonszegen

4 / 4

Fotó: Veres Zsolt

Számos műfajban alkotott, a művelődéspolitikai röpiratoktól kezdve a lírai költeményeken át a drámákig. Felvilágosult nézetei miatt egy idő után szembekerült az egyházzal, majd II. József hatalomra kerülésével kegyvesztett lett. Ekkor költözött el Berettyó-parti birtokára, és haláláig ott élt. A szellemi élet központjától távol magányosan gazdálkodott birtokán, az ekkor írt műveit már nem jelentette meg.

Bakonszegben a kéktúra elvezet a falu központjában álló szép Nadányi-kúria előtt is. Az 1800 körül, késő barokk stílusban épült kisnemesi lakóházban élt a 20. század első felében Nadányi Zoltán költő-műfordító és két testvére Olga, illetve Ágnes.

Ágnes a magyar atlétika jeles képviselője, ötszörös magyar bajnok volt diszkoszvetésben, aki rendszeresen edzett itt, a Berettyó gátján és a környékbeli legelőkön. A kúria kertjében egy különleges temetőt hoztak létre. A Kostemető az ősi jelképekkel díszített faragott kopjafáival a bihari síkságon mindig is nagy szerepet játszó juhtartásnak állít emléket.

A kék után, a hazaút előtt – a herpályi csonkatorony

Aki szeretné jobban megismerni a bihari táját és annak történelmét, annak érdemes ellátogatnia a berettyóújfalui Bihari Múzeumba, amely vasárnap és hétfő kivételével minden nap várja a látogatókat.

A Herpályi csonkatorony egy ma már nem létező középkori faluhoz, Herpályhoz tartozott. Rómer Flóris, a magyar régészet atyja szerint azonban ez nem a falu temploma, hanem inkább egy Árpád-kori román stílusú apátsági kolostortemplom romja lehet.

A templom még álló déli tornya a rom leglátványosabb részlete

1 / 4

Fotó: Joó Annamária

A templom a tatárjárás idején is súlyos károkat szenvedett, de ezután még helyreállították, a török dúlás azonban végérvényesen pontot tett Herpály történetének végére, és emlékét ma már csak a pusztában magányosan álló csonkatorony őrzi.