Homokhátság és lápvidék a kéktúra mentén
Az október 12-i Kéktúrázás Napján az Alföldi Kéktúra szakaszain is számos érdekesség várja a túrázókat. A Duna-Tisza közi hátságban többek között az egyik legjelentősebb bronzkori földvár, a méltán híres Hajósi Pincefalu vagy a strandjáról ismert szikes tó is utunkba akadhat, de a Duna-Tisza köze legmagasabb pontját is meghódíthatjuk.
Ólom az Illancson
Kezdjük ez utóbbi nevezetes hellyel, a 173 méter magas Ólom-heggyel, amelynek a tetején egy geodéziai mérőtorony áll. A jellegzetes tornyokból Magyarországon 1974 és 1984 között 107 db-ot emeltek az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) részeként, mára azonban a műholdas technológia terjedésével ezek feleslegessé váltak.
A geodéziai torony az Ólom-hegyen
Az Ólom-hegy egyébként a Illancs nevű kistáj része. Vajon honnan ered ez a szép elnevezés? A szájhagyomány szerint a név arra utal, hogy sok itt, a küzdelmes homokvidéken letelepedni próbáló ember rájött, hogy az itteni élet nagyon nehéz, ezért tanyájukat hátrahagyva elillantak innen.
Aki szeretné megismerni ezt a különleges vidéket, az csatlakozzon a Kéktúrázás Napjának 102-es, Sükösd-Érsekhalma között vezető túrájához.
A pincefalun innen és túl
A szomszédos szakasz is számos érdekes látnivalót tartogat. Itt van például az ország egyik legjelentősebb bronzkori földvára. Az Érsekhalmi Földvár a Duna egykori ártere fölött 10-15 méter magas, meredek löszparton helyezkedik el, belső átmérője elérhette a 125 métert is. Az erődített telephez számos legenda kötődik, ezekről is mesél majd a túra résztvevőinek Agócs Péter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
A túra áthalad Hajós műemlék pincefaluján is, ahol 24 utcában több mint 1200 romantikus présház, illetve löszbe vájt borospince található. Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját a szőlő, a bor és egyéb termények tárolása céljából építették az 18. században idetelepülő svábok. A legidősebb ma is álló pincét 1840-ben építették.
Hajósi pincék
Hallottatok már az Őrjegről, a Kalocsai Sárköz egykori vízi világának utolsó hírmondójáról? A védett lápvonulat középső része a Császártöltés melletti Vörös-mocsár, amit – kis kitérővel – a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tanösvényén lehet bejárni. 2020-ban az Őrjegben alakult meg az ország 16. natúrparkja, amelyről első kézből tudhatnak meg információkat a túra résztvevői, hisz az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület a tavaly felavatott új kéktúra szakasz gulyakúti pihenőhelyén frissítővel és némi harapnivalóval várja majd a kis csapatot.
Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület
Aki szeretne csatlakozni ehhez a sokszínű és izgalmas helyszíneket ígérő túrához, az jelentkezzen a 103-as, Érsekhalma és Kéleshalom között vezető túrához.
Egy titokzatos növény nyomában
A Duna-Tisza közi hátság déli részén van egy tó, ami kicsit más, mint a többi. A Kun-Fehér-tó ugyanis az alföldi szikes tavak közé tartozik, de azoktól eltérően fürödni is lehet benne. Persze a Kéktúrázás Napján ez jó eséllyel nem lesz a program része, (bár ki tudja, a mai időjárási viszonyokat látva), de azért így is érdemes lesz közelebbről is megszemlélni a tavat, ahol már az 1920-as években megindult a fürdőzés, az 1960-as években pedig egy üdülőtelep is kialakult.
A túlparton Kun-Fehér-Tó strandja
Kunfehértó közelében egy másik érdekes hely is található, egy különös erdő, ahol egy titokzatos növény él. Az ősi harasztok közé tartozó virginai holdruta legközelebbi rokonai a páfrányok. A fokozottan védett növény csak itt fordul elő egyedül az országban, de azt, hogy hogyan került ide, máig nem tudja senki. Egyesek szerint őshonos, mások úgy vélik, hogy külföldről behozott facsemetékkel kerülhettek be az első növények.
Aki szeretné megismerni Kunfehértó környékének látnivalóit, az csatlakozzon a 104-es, Kéleshalom-Kunfehértó, vagy a 105-ös Tücsök Tanya-Kunfehértó túrához.
Időpont: 2024. október 12., szombat
Szervező: Magyar Természetjáró Szövetség
Túraszakaszok: A Kéktúrázás Napján a túraszakaszok hossza és számozása nem egyezik meg a hagyományos kéktúrás szakaszokkal. A több mint 2580 km hosszú Országos Kékkört a rendezvényre 143 darab, egy nap alatt lejárható túraszakaszra bontottuk. A 10 és 30 km közti hosszúságú túraszakaszok különböző nehézségűek, érdemes a képességeinknek megfelelő szakaszt választani.
Országos Kékkör: Az Országos Kéktúra (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) összessége.
Szakaszfelelősök: A túraszakaszokat egy vagy több szakaszfelelős kíséri, vezeti. Ők segítenek a logisztika megszervezésében a túra előtt (az adott szakasz oldalán az üzenőfalat figyeljétek) és a terepi tájékozódásban is a túra közben.
Résztvevők: A túranapon bárki részt vehet ingyenesen, az egyetlen feltétel az online regisztráció.
Létszámkorlát: Az egyes túraszakaszoknál 50 főben határoztuk meg a limitet. Ha egy túra betelt, várólistára lehet jelentkezni, így lemondás esetén értesítünk a sikeres jelentkezésről.
Bihari mozaikok a kéktúra mentén
Aki a Bihar-sík Tájvédelmi Körzetben túrázik, az ízelítőt kaphat ennek a sokszínű, mozaikos tájnak a különböző arcaiból, de az irodalom és a történelem kedvelőit is várják errefelé csemegék. Tovább
Zárva marad a Gemenc, három szakasz is érintett a Kéktúrázás Napján
A levonuló árvíz után az október 12-i túranapon sem lesz még járható teljes egészében a Gemenc, de annyira már javult a helyezt, hogy két érintett csoport útvonalmódosítással teljesítheti a túrát, egy viszont sajnos nem tud elindulni. Tovább
Az Alföldi Kéktúra utolsó szakasza bővelkedik látnivalókban
Karoson indítjuk a túrát, ahol az ország legnagyobb honfoglaláskori temetője található, majd hosszan követjük a Bodrogot, mindeközben a Sátor-hegyek látványa kísér bennünket. Utunk, és egyben az Alföldi Kéktúra végpontja Sátoraljaújhelyen van, ahol levezetésképpen akár az újonnan átadott függőhidat is kipróbálhatjuk. Tovább