A Nyírségtől a Bodrogközig a kéken
Hazánk északkeleti tájai természeti értékek mellett számos kultúrtörténeti látnivalót is tartogatnak. Most két olyan túrát ajánlunk a Kéktúrázás Napjára, ahol két kúriát, egy várat és az ország legnagyobb reneszánsz várkastélyát is láthatják a túrázók.
A Kisvárda közelében fekvő nyírségi Anarcs településen két kúriát is találunk. A Czóbel-kúriát 1826-ban Czóbel László építtette. A földszintes, manzárdtetős épületet később többször átépítették, így eredeti klasszicista stílusából sokat vesztett.
Az anarcsi tündérboszorkány
A kúria legismertebb lakója Czóbel Minka (1855-1947) költő volt, a szimbolizmus első hazai képviselője, akit Weöres Sándor a századfordulós modern líra legnagyobb hazai előfutárának tartott. Elsőként írt szabadverseket, nyolc kötete jelent meg. Szinte folyékonyan beszélt angolul, franciául és németül, több műfordítás is kötődik a nevéhez.
Fiatalkori párizsi tanulmányait leszámítva egész életében Anarcson élt. A falubeliek csak tündérboszorkányként emlegették a különc, titokzatos bárónőt, és úgy képzelték, éjjelente tündérekkel társalog, és az állatok nyelvén is ért. A felújított kúriában egy kiállítás emlékezik az elfeledett költőre.
A kúriát egy hathektáros angolkert veszi körül, amit szintén érdemes bejárni. A hatalmas fák alatt nyugszik Czóbel Minka is.
Anarcson van egy másik kúria is, a Teleky-Rabovay-kúria, amit Anarcs korábbi birtokosai Teleky János és felesége Vay Anna építtettek a 18. század végén. Az ő unokájuk volt a Czóbel-kúriát építő László. A Teleky-Rabovay-kúria sajnos eléggé leromlott állapotban van, de a faragott épületrészletek és a régi fotók is árulkodnak egykori szépségéről.
Az Alföld egyik legnagyobb téglavára
A kéken továbbhaladva az út Kisvárdára visz, ahol az Alföld egyik legnagyobb, téglából épült vára áll, amelynek építése a 13. századtól a környék birtokosának számító Várdai családhoz kötődik. A vár építését, amelynek romjait ma is látjuk, 1465-ben kezdték el. Mivel itt messze vagyunk a hegyektől, ezért építőanyagul az alföldi agyagos talajából készített téglákat használtak.
A három részre szakadt Magyarország idejében a vár többször is gazdát cserélt, majd a Rákóczi-szabadságharcban is fontos szerepet játszott, később azonban hadi jelentősége megszűnt, majd pusztulásnak indult. 1828-ban a vármegyei hatóságok határozattal akadályozták meg a vár további pusztulását, tégláinak széthordását, ami a műemlékvédelem egyik első hazai dokumentumának számít. A vár falai között várszínház működik, de pár éve az épület felújítás alatt áll, így csak kívülről lehet azt megnézni.
Ha szeretnél barangolni a Nyírségben és a Rétközben, érdekelnek a fent említett épületek, akkor jelentkezz a 140-es Gyulaháza-Tiszakanyár túrára.
Reneszánsz kastély a Bodrogközben
A Bodrogköz gyöngyszemének is nevezett Pácin legfőbb nevezetessége az 1581-ben épült Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély. Építtetője Mágochy András volt, aki 1580-ban feleségül vette a regéci uradalom örökösét, Alaghy Juditot. Az évszázadok során számos birtokos megfordult a kastély falai között, akik mind alakítottak is valamit azon.
Kéktúra bélyegzőhely a Mágocsy-kastély parkjában
Az 1977-1987 között végzett teljes rekonstrukció során az épületet a 16. századi formája állították vissza. Az ország egyik legjelentősebb késő reneszánsz építészeti emlékének számító pácini kastély ma a Bodrogközi Kastélymúzeumnak ad helyet.
Ha szeretnél ízelítőt kapni a csodálatos bodrogközi tájból, és kíváncsi vagy a romantikus park közepén álló reneszánsz várkastélyra, akkor jelentkezz a 141-es Tiszakanyár-Pácin szakaszra!
Időpont: 2024. október 12., szombat
Szervező: Magyar Természetjáró Szövetség
Túraszakaszok: A Kéktúrázás Napján a túraszakaszok hossza és számozása nem egyezik meg a hagyományos kéktúrás szakaszokkal. A több mint 2580 km hosszú Országos Kékkört a rendezvényre 143 darab, egy nap alatt lejárható túraszakaszra bontottuk. A 10 és 30 km közti hosszúságú túraszakaszok különböző nehézségűek, érdemes a képességeinknek megfelelő szakaszt választani.
Országos Kékkör: Az Országos Kéktúra (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) összessége.
Szakaszfelelősök: A túraszakaszokat egy vagy több szakaszfelelős kíséri, vezeti. Ők segítenek a logisztika megszervezésében a túra előtt (az adott szakasz oldalán az üzenőfalat figyeljétek) és a terepi tájékozódásban is a túra közben.
Résztvevők: A túranapon bárki részt vehet ingyenesen, az egyetlen feltétel az online regisztráció.
Létszámkorlát: Az egyes túraszakaszoknál 50 főben határoztuk meg a limitet. Ha egy túra betelt, várólistára lehet jelentkezni, így lemondás esetén értesítünk a sikeres jelentkezésről.
Éld át újra a Kéktúrázás Napját!
Ha felidéznéd a napsütéses októberi túranapot, amikor több mint négyezren gyalogoltunk egy időben a kéktúrán, akkor nézd meg a Kéktúrázás Napjáról forgatott hangulatos videónkat. Tovább
Megszavaztátok a fotópályázat nyerteseit
Lezárult a Kéktúrázás Napja fotópályázata, amit a Magyar Természetjáró Szövetség és a St. Hubertus közösen hirdetett meg „Barátságok a Kéken” témakörben. A közönség az alábbi három nyertest szavazta meg. Tovább
Gratulálunk a legkitartóbb túrázóknak!
A St. Hubertus hazai gyógynövénylikőr gratulál a Kéktúrázás Napja rendezvényen először induló, valamint a visszatérő résztvevőknek is a kitartásukhoz és elkötelezettségükhöz. (x) Tovább