Váraival, meredek, piramist formázó hegyeivel és sziklaformáival a Zemplén igazi kuriózum hazánkban. Útvonalunk pedig éppen ezeket kínálja a Hernád völgyéből a hegység csúcsos, sátor alakú bércei felé tartó túrán. A legmeghatározóbb sziluett a boldogkői váré, mely sziklatalpával összenőve trónol a táj fölött. Megdermedt lávaárak maradványain és a Magoska hatalmas tömbjének lábánál sziklagörgetegeket kerülgető patak mentén sétálunk. A hegység sajátos hangulatú, apró falvait keressük fel, miközben a hegy- és síkvidék határmezsgyéjét őrző regéci és boldogkői várak alatt túrázunk. Utunk végig a völgyek mélyén marad, ezért az egyetlen megpróbáltatást a kiadós táv jelenti.
Encs város vezetése 2024- ben is támogatja a Kéktúrázás Napját és a kéktúrázókat. Idén is rajtcsomaggal várják majd a túra résztvevőit, valamint a város részéről csatlakoznak a túrához, és séta közben tartanak egy rövid városismertetést.
Geotúra tematika:
Az Országos Kékkör Encs-Mogyoróska szakasza nagyon változatos földrajzi adottságú területen halad keresztül. A Hernád-völgyből indul, amely földtörténeti értelemben egy fiatal süllyedék. Gibártnál kapaszkodunk majd fel a folyó magaspartjára. Ahogy haladunk tovább, Boldogkő sziklaormának látványa, a fölé nyúló Magoska jelzi számunkra, hogy közeledik a Zemplén. Hazánk legkeletibb és kőzeteit, formakincsét tekintve egyik legváltozatosabb vulkáni hegysége . Ezt a tájat mintegy 10-12 millió évvel ezelőtt heves vulkáni kitörések, forró lávaöntések formálták. Az útvonalon megnézzük a különböző vulkáni tufákat, andezites lávákat. Megtudhatjuk mi az "vizsolyi tufa", miért úszik a horzsakő a vízen, hogyan formálódott ki a Boldogkőújfalui medence, milyen hideg volt a jégkorban, hogyan fagytak szét a sziklák és jöttek létre kőtengerek. Végül Mogyoróska fölött ott tornyosul majd a Regéci-vár, amely az egykori vulkáni csatorna fölött kialakult lávadóm képződmény. Körülötte pedig a hegység legnagyobb vulkáni kúpjának a maradványai. Ha szeretnél választ kapni a kérdésekre, válaszd az Encs-Mogyoróska szakaszt!
A túra szakaszfelelőse Dr. Szepesi János, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport és az Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa.
Üzenőfal