Túra a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RPDDK) mentén

Lispeszentadorjánba legegyszerűbben Nagykanizsáról utazhatunk busszal.

Rádiházáról 16:50-kor indul busz, és 17:00-kor vonat Zalaegerszegre.

Ha kocsival jönnétek, kérlek, üzenjetek itt az Üzenőfalon, hogy könnyebben meg tudjuk oldani a szakasz két vége közti közlekedést.

Ha bármi kérdésetek van, írjatok!

Lispeszentadorjánból indulunk, ahol a Zöld Zóna Büfénél nyomjuk be füzetünkbe az első kéktúra-pecsétet. A zalai dombok közt békésen megbújó település ma nyugalmával, természetközelségével vonzza a turistákat, de egykor a magyar kőolajbányászat bölcsője volt. 1937-ben ugyanis Magyarországon először itt kezdődött meg az iparszerű kőolajbányászat. 1938. július 15-én alakult meg a MAORT, amelynek első telephelye a szomszédos Bázakerettyén volt. Ez volt hazánk első olajbányászati vállalata, amelyet azért alapítottak, mert a térségben ipari kitermelésre alkalmas méretű olajmezőt találtak. Ez persze óriási hatással volt a helyiek életére, munkát, iskolát, lakhatást adott nekik, a dél-zalai kis falvak felvirágoztak – ennek nyomait máig láthatjuk a környéken.
Túránk elején egy gyönyörű bükkösön vágunk keresztül, majd leereszkedünk Lasztonyára, ahol a második pecsétet is begyűjtjük. Egy rövid szusszanás a buszmegállóban (itt találunk padot), majd máris indulunk tovább, mivel egy hosszabb szakasz vár ránk, bár kevés szinttel. Erdős, bokros és nyílt terepek váltják egymást, és miközben a lábunk elé figyelünk, észrevehetjük, hogy az erdő talaját ellepték a tölgyfa jellegzetes termései, a makkok. Azt tudtátok, hogy a hazai állami és magánerdeink többségében tilos makkot gyűjteni? Minden esetben engedélyt kell kérni. A makk ugyanis az erdei állatok egyik legfontosabb táplálékforrása, de a sikeres erdősítésekhez is több mázsa makk szükséges.
Bájos, idilli környezetben bukkan elénk a Zalaerdő vadászháza, majd hamarosan beérünk Szentpéterföldére. A tavaly megújult, göcseji típusú szoknyás harangláb mellett pecsételünk. Itt kutat és pihenőhelyet is találunk, remek helyszín egy hosszabb pihenőre.
Túránk utolsó szakaszán ízelítőt kapunk a zalai szőlőhegyek világából, végül a szelíd dombokra nyíló kilátásokkal búcsúzunk kéktúra-szakaszunktól Rádiházán.